A félreértések elkerülése végett megjegyzem, hogy a cikkem nem rólam szól, hanem a "szomszédasszonyomról", aki történetesen magyar (milyen kicsi a világ) és már 7 éve él itt Cipruson. Érdekes lehet magyarként egy ciprusi családban élni, elhatároztam, hogy készítek vele egy interjút, ő pedig nagyon kedvesen kötélnek is állt :)

 - Mióta élsz itt és miért jöttél Ciprusra?

7 éve nyáron jöttem ki dolgozni, mivel otthon képtelen voltam munkát találni és megélni abból a pénzből amit  Magyarország kínált. Feltettem mindent egy lapra és gondoltam próba szerencse, elindultam Ciprusra. Szerencsére gyorsan kaptam munkát és még a családomat is sikerült támogatnom az itt megkeresett pénzzel.

- Mik voltak azok a dolgok, amiket nehezen szoktál meg?

Nagyon nehéz volt a kezdet, megszokni, hogy mindeki kiabál, pedig nem is mérgesek, mint általában a mediterrán országokban. Itt ha veszekednek vagy beszélgetnek akkor is hasonlóan hangosak az emberek. Természetesen a családom is nagyon hiányzott.

- Mit szeretsz a legjobban Ciprusban?

Szeretem a ciprusi tájat, a gyönyörű tengert. Az emberek mentalitása is teljesen más. Hivatalos ügyeket - még a ciprusi bürokrácia ellenére is - könnyen lehet elintézni. Szeretem a ciprusi családomat és természetesen a férjemet, akivel tavaly házasodtunk össze. Szerencsésnek mondhatom magam, mert engem az első perctől kezdve befogadott a férjem családja. Úgy szeretnek, mintha a saját lányuk lennék, rengeteget tanultam tőlük - szokásaikat és természetesen a nyelvet is. 

- Említetted, hogy szeretsz főzni és anyósod szakácsnő volt. Mi a legkülönlegesebb, legfurcsább étel, amit elkészítettél?

Igen, megtanultam szinte minden ciprusi ételt elkészíteni, mert szerettem volna a férjem kedvében járni és engem is érdekelt a ciprusi konyha. Az egyik legkülönlegesebb étel, amit én személy szerint ki nem állok az a csiga. A téli esőzések után a ciprusiak csigát gyűjtenek és megfőzik, utána zutty rá egy kis olívaolaj és citrom. A férjem imádja és sajnos én meg elkészítem neki. A másik az a birkafej, de ezt szerencsére sohasem főztem; az is a ciprusi családom kedvence. Kemencében sütik meg a birkafejet és a birkavelő, birkaszem a helyi finomságok közé tartozik.

- Szoktál a férjednek magyar ételt főzni? Szereti a magyar konyhát? Mi a véleménye róla?

Szerencsére ő "mindenevő", nem válogat. Így a magyar ételeket is megeszi, a rakott burgonyát viszont egyáltalán nem szívleli :) A finom, magyar fasírtot viszont nagyon szereti.

- Mik a legnagyobb különbségek szerinted Ciprus és Magyarország között?

Itt a családi kötelék sokkal erősebb, sokkal összetartóbb egy ciprusi család. Néha túlzottam is, de ha bajban vagy vagy éppen segítség kell, akkor ők mindig melletted állnak. 

- Mivel Neked ciprusi a férjed, szerinted mennyiben másak vagy milyenek a ciprusi férfiak?

Eddigi tapasztalataim szerint kétféle ciprusi férfi létezik. A családcentrikus, aki szinte minde percét a családjával tölti. A második "típusba" azok tartoznak, akik élik világukat, a család nem számít nekik és rengeteg szeretőt tartanak. Sok felénk a nyári kalandra vágyó turista, akik szívesen ismerkednek a helyi férfiakkal is - legyen az nős vagy nem. Vannak viszont magyar barátnőim, akiknek a véleménye megoszlik a ciprusi férfiakról. Egy biztos, a ciprusi férfiak nem igazán isznak alkoholt, kávét, frappét annál többet.

- Meséltél róla, hogy a ciprusiak, főleg itt vidéken, nagyon babonásak? Mesélnél erről egy kicsit, mert szerintem nagyon érdekes?

Nos, igen. Néha túlzottam is babonásak, én is nehezen szoktam meg. A szemmel verésben még a mai napig hisznek az emberek - hozzá kell tennem, hogy én vidéken élek és itt mélyebben élnek még a babonák is, mint például Nikóziában. Néha képesek akár 200-300 eurót is kiadni egy nazar amulettért, ami kék színű és általában üvegből készül és véd a szemmel verés, rontás ellen. 

Például a gekkókat nem szabad kiűzni a házból, mert ugye sok van mifelénk, ugyanis ők az úgynevezett "kis Máriák", akik szerencsét hoznak a házra és annak lakóira. 

A piros bugyi is nagyon érdekes :) Ha valami fontos, hivatalos ügyet intézel vagy olyan találkozóra, összejövetelre mész, ahol van valaki, aki negatív energiát sugároz ki és netán szemmel akarna verni vagy valamilyen úton-módon ártani akarna, akkor bizony fel kell venni a piros bugyit, mert az megvéd. Ha mégsem véd meg, akkor gyorsan hozzák az olívaolajat és keresztet kennek fel vele az ember homolkára - ez velem is így történt.

Söprögetni, szemetet kivinni este nem lehet, mert az szintén balszerencsét hoz. 

Kismama vagyok és az anyósom, már előre közölte, hogy a pici baba körmét és haját a megkeresztelése (6-7 hónapos kor Cipruson) nem szabad levágni, mert ellenkező esetben tolvaj lehet majd belőle. A kisbaba ruháját éjszakára nem szabad kiteríteni, mert az is balszerencsét hoz. 

Én mindig mondtam, hogy Ciprus egy különleges mediterrán sziget, ahol - a 21. század ellenére is - mélyen élnek az ősi babonák és különleges szokások. Ahogy kedves barátnőm még Írországban megfogalmazta, ez csupán "kulturális különbség" és pont ezért érdekes egy másik kultúrát, országot "lakva" megismerni.