A hír igaz és nem elírás. Tényleg május 5-én kezdődik a húsvét Cipruson, hiszen a sziget az Orthodox (Keleti) Egyházhoz tartozik és itt a „tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap" húsvét vasárnap. A katolikus egyház 1581-ben kánonban rögzítette azt az számítási módot, mely meghatározza ennek naptári helyét. Mostanra az ortodox egyházakon kívül minden keresztény egyház ehhez az eljáráshoz tartja magát. Az ortodox egyházak dátumszámítási módszere maradt a Gergely-naptárreform előtti Julián-eljárás. (forrás:Wikipédia).
Karácsony után talán ez a legfontosabb ünnep, szinte megáll az élet Cipruson. Hatalmas készülődés kezdődik már húsvét előtt. A háziasszonyok "őrült" takarításba kezdenek, mindennek ragyognia kell. Ehhez dukál még az új cipő és ruha is. Ennélkül elképzelhetetlen a húsvét.
Vegyük csak sorba mi is törénik húsvét előtt és húsvétkor Cipruson:
Virágvasárnap: a húsvét előtti vasárnap neve, a nagyhét kezdete Cipruson is. Tulajdonképpen "pálmavasárnap" a neve (a pálma a diadal és a győzelem jelképe). Ekkor a halászok pálmaágakból apró fecskefészekhez hasonló kosárkákat fonnak, egy botra rögzítik, amit később a gyerekek virágokkal díszítenek és a körmenetben magukkal viszik. Olajfa leveleket is gyűjtenek, azt pedig párnahuzathoz hasonlító zsákokba teszik és szintén a templomba viszik. Ott 40 napig tárolják, majd megszárítva tömjénnek használják. Reggel, délben és este is vannak ekkor templomi szertartások.
Nagycsütörtökön a háziasszonyok megsütik a húsvéti sütiket, amik finomabbnál-finomabbak és nem a diétázóknak találták ki őket. Ezek közül az egyik a flaounes, a sajttal és mentával töltött kalácsféleség (három- vagy négyszög alakúak). A koulouria, egy édes húsvéti sütemény, a tyropittes pedig sós (belül sajt, kívül szezámmagba forgatva) Ekkor festenek tojásokat is, általában természetes alapanyagokat használnak a tojásfestéshez. Nálunk hagyma, Cipruson pedig az ún. rizari gyökér illetve a százszorszép, ami a tavaszi időszakban mindenütt megtalálható a szigeten. Persze itt sem mindenki ragaszkodik ennyire a hagyományokhoz, sokan csak a tojásfestéket választják. Az artisztikusabb tojásfestők egy darab muszlinnal rögzítik a százszorszépet a tojásra és úgy festik. A "végtermék" nagyon szemrevaló.
Nagypéntek reggelén mindenki virágokat visz a templomba és ekkor a fiatal lányok feldíszítik a Szent Sírt. Ebédidőben Ciprusszerte elfogyasztják a tradicionális Faki Xidati ecetes lencselevest, ezzel is felelevenítik Krisztus kálváriáját. Délután a ciprusiak gyalogosan és autóval templomról-templomra járnak, hogy Krisztus előtt lerójják kegyeletüket és nem utolsósorban összehasonlítsák kinek lett díszesebb és szebb a virágokkal feldíszített Szent Sírja. Az est körmenettel ér véget, a teraszokról tűzijátékokat lőnek fel, az utcák feldíszítve kivilágítva - minden és mindenki ünnepi hangulatban van.
Húsvét vasárnap: az igazi ünnep csak ekkor kezdődik. Éjfélkor tartják a szentmisét, ahová mindenki visz magával egy gyertyát. A mise után mindenki összegyűlik a templom udvarán, ahol egy hatalmas tüzet gyújtanak és meggyújtják a gyertyákat. A gyertyák meggyújtása után mindenki-mindenkit üdvözöl a következő szavakkal:
"Christos anesti" (Krisztus feltámadt), "Alithos anesti" (Igen, feltámadt.) Húsvét vasárnap reggelén aki addig nem járult szentáldozáshoz, az megteszi azt. Miután mindenki hazatér a templomból elkezdődik a vigasság. Véget ér a böjt, feltörik a húsvéti tojásokat, elfogyasztják a flaounest. Megindul a családi piknikek ideje. Bárányt sütnek, bort isznak és mindenki élvezi az életet.
A falvakban még a mai napig mélyen élnek a húsvéti tradíciók. Mikor vége a misének a pap templom ajtó elé áll keresztet tartva a kezében. A falu apraja-nagyja a kereszthez járul és megcsókolja azt. Ezután egy hatalmas kört alkotnak és mindenki kezet fog az előtte állóval, ezzel szimbolikusan megújulnak a baráti kapcsolatok. Az ünneplés ezután az otthonokban folytatódik, ahová a helyiek meghívják a más városokból és falvakból érkező barátaikat és rokonaikat.
Húsvét vasárnapján és hétfőn a falu lakói összegyűlnek a templomkertben, ahol hosszú asztalokat állítanak fel és mindenki elhozza a saját ételét-italát és ott azt közösen elfogyasztják. Ebéd után a fiatalok hintákat raknak a fára, énekelnek és táncolnak. Miközben a lányok hintáznak ún. "tchatismata" rigmusokat énekelnek, ennek témája legtöbbször a szerelem, vicces gúnyolódás.
A ciprusi húsvét egy nagyon különleges ünnep és a mai napig nagyon komolyan veszik a húsvéti tradíciókat. Érdemes megnézni egyszer egy ciprusi húsvétot, mert felejthetetlen élményben lesz részünk.
