A mostani blogbejegyzésem nem a megszokott turista látványosságokról és a ciprusi életről szól, hanem a "hontalan" kutyákról, macskákról, szamarakról, lovakról és egyéb állatokról, akiket a Paphiakos elnevezésű állatmenhely önkéntesei tartanak életben itt Cipruson. Egyik jó barátunk, volt szomszédunk is náluk dolgozik, így ismerjük, hogy nap mint nap, milyen áldozatokat hoznak ezekért az állatokért. Sok adományra szorulnak és köszönhetően a helyi angol közösségnek meg is kapnak.

Nekünk is megváltozott az életünk mióta a kisfiunk megszületett, addig beach partykra jártunk, most pedig a menhely nyílt napjára járunk, hogy megszerettessük az állatokat családunk legfiatalabb tagjával is. Hozzá kell tennem, hogy mindent megsimogattatunk vele a 4 napos kisszamártól a lovakig, nagyon élvezte.

No, de visszakanyarodva a nyílt napra. Szomorú éllatsorsokat ismertünk meg. Például Sorrow-t (fájdalom) nevű vadászkutyát, akit felmetszettek a mellkasától a nyakáig (ne kérdezzétek, hogy ki az a pszichopata), aki ilyet tesz. Több komoly műtéten esett és nagyon sok fájdalmat élt át, de szerencsére életben maradt és annak ellenére, hogy sokan örökbe szerették volna őt fogadni, a Paphiakos megtartotta őt a menhely "nagykövetének". De ott volt Katie, az apró, 6 hónapos Yorkshire Terrier, aki egy autóbaleset során elveszítette az egyik lábát és lehet, hogy még egy lábát el kell távolítani. Olyan kis édes volt, mindenkinek könnyet csalnak a szemébe ezek a történetek.

A belépő 2 euró volt fejenkén, aminek fejében mindenki kapott egy kis zacskó csemegét, amit szétoszthatott az állatoknak.

Sorrow és Katie találkozás - a két kis árva