Akik valaha jártak már Cipruson, azok már biztos megkóstolták a híres ciprusi falatkákat, avagy a mezét. Nem összetévesztendő a spanyol tapas-szal, az ugyanis csak az ital kísérője, míg a ciprusi meze önálló ételként is megállja  a helyét.

A legtöbb ciprusi étteremben felszolgálják ezt a fogást, viszont a minősége változó. A történetéhez tartozik, hogy a ciprusiak, a görögök híresek a vendégszeretetükről. Ha valaki betévedt hozzájuk, azt biztosan megvendégelték, étellel-itallal kínálták. Kis tányérokban és tálkákban rengeteg ételt szolgáltak fel, lehetett ez hús (baromfi, sertés vagy éppen hal), de zöldségfélék is.

A mai napig így van ez az éttermekben is, rendelhetünk mezét (az ár általában 14-15 euró személyenként) és számítsunk rá, hogy nagyon hosszú ideig egy helyben fogunk ücsörögni és eszegetni, mert amint valami elfogy, hozzák a következő tálkákat. Csak éhesen menjünk mezézni és eszetekbe se jusson előételt rendelni.

Általában is jellemző a ciprusiakra, hogy szeretnek éttermekben így csipegetve enni, sokféle fogást megrendelnek, aztán abbólfalatozik közösen az egész család. Nekik az evés ilyen fajtája egy fontos "társadalmi esemény" is. Iszogatnak, eszegetnek és megbeszélik a világ dolgait. Lehet, hogy ez is a mezefogyasztásra vezethető vissza. Szerintem nagyon jó, mert a család legalább addig is együtt van, az idősektől a gyerekekig és élvezik egymás társaságát.